MI IS AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉS?!

Az épületgépészeti rendszer az épület szívét képezi, valamint ez teszi élhetővé az ingatlant, ezért kellő alapossággal kell azt megtervezni, igazítva az épület adottságaihoz, felhasználási szokásokhoz és tulajdonosi igényekhez.

Egy új építésű, modern épület esetében elvárhatónak kéne lennie annak, hogy az épületgépészet is az legyen. Sok Megrendelő megriad a betervezett épületgépészeti rendszer kivitelezési költségeitől, holott úgy is lehet felfogni, hogy a takarékos új gépészeti berendezések beépítésével előre fizetjük ki a rezsiköltséget egy összegben arra az időszakra, amíg a pazarló rendszerhez képest meg nem térül a kivitelezési többletköltség.

Ha négyzetméter árakat nézzük, egy jó minőségű anyagokból megvalósított épületgépészeti rendszer a teljes építési költség 10-15%-t teszi ki. Ha házat építünk (és nem 5-10 évre), akkor miért pont ezt a szakágat akarjuk lespórolni?!

Másik érdekes felvetés: miért tervezzünk be elavultnak mondható technológiát, hogyha a házakat is a legmodernebb építőanyagokból akarjuk megépíteni és nem B30-as téglából?!

Új építésű házak esetében az alábbi rendszereket szoktam javasolni:

Hőszivattyú:
Új lakóépület épületgépészeti tervezése során szoktam javasolni a hőszivattyús fűtési-hűtési rendszer kialakítását, kombinálva felület fűtéssel/hűtéssel, esetleg fan-coil rendszerrel. 
A hőszivattyú márkák közül kettő-, jobban ismert márkát preferálok és nem véletlenül: 30-40 év kutatási és gyártási tapasztalt mellett a márkával együtt egy olyan szolgáltatást is megveszünk, ami biztosítja azt, hogy meghibásodás esetén is, tíz-tizenöt év után is biztosítva van az alkatrész ellátás és olyan jól kiépített szervíz hálózattal rendelkezik.

Felület fűtés/hűtés:
Hazánkban is közel 30 éve ismert a padlófűtés. Ezt komfortosan és energiatakarékosan tudjuk üzemeltetni bármilyen hőtermelő berendezéssel, de hűtésre nem feltétlenül alkalmas.

Hogy miért kell hűtés és mivel hűtsünk?! Ahogy elterjedtek a jó minőségű, megfizethető nyílászzárók, úgy nőtt az épületek üvegezett felületei. Az üvegezett felületeken jut be nyáron a hőterhelés 90%-a és egyre melegebbek és hosszabbak a nyarak, így együttesen egyre melegebb van az épületekben, ezért szükségessé válik az épületek hűtése. Új építésű házak esetében az a tapasztalat, hogy lassítva és elnyújtva jut be az épület szerkezetén belülre a hőterhelés így nem a legmelegebb hónapokba fogjuk azt érezni, hanem 1-2 hónappal később és a nehéz épülettömegek azt hosszú ideig el tudják tárolni.
A legjobb megoldás szerintem a mennyezet hűtés, mivel ez hangtalan, nem huzatos, és kellemes homogén hőérzetet biztosít.  Vasbeton mennyezet esetén a hűtésre használt csöveket (padlófűtéshez hasonlóan) a szerkezetbe tudjuk integrálni (aktív hűtési rendszer), kihasználva azt, hogy az épület burkát is hűtjük. Másik megoldás lehet a vakolatos- és gipszkartonos felület hűtési rendszer, ezek jóval gyorsabban tudnak reagálni változó hőterhelési igényekre.
A mennyezet hűtési rendszert kiegészítő fűtésnek is lehet alkalmazni téli üzemmódban.

Fan-coil rendszer:
A fan-coil a nevéből is hordozza a kialakítását: egy hőcserélő egység, ventilátorral ellátva. Ez télen fűteni, nyáron hűteni tud (természetesen attól függ, milyen hőfokú vizet engedünk bele). Megítélésük változó, mivel a ventilátor zajjal jár, valamint sokan nem szeretik a mozgó légáramlatot. Előnyük, az, hogy gyorsan tudja változtatni a kívánt irányban a levegő hőmérsékletét és kiépítésük valamivel kedvezőbb, mennyezet hűtésnél helyiségenként. 

Szellőztetés:
Az energiahatékonyság- és energiatakarékosság jegyében, növelve a komfortot, az épületben ajánlani szoktam a hővisszanyerős szellőztetést. A modern épületekbe fokozottan légtömör nyílászárókkal épülnek meg. Ez energetikailag nagyon jó, de a komfortra és egészségre rossz hatással van.
Az emberi szervezet 25-30 köbméter friss levegőt igényelne óránként, a légzéssel és egyéb tevékenységgel (mosás, főzés) nedvesség jut az épület légterébe. A jó minőségű nyílászárók a friss levegőt nem engedik be, a nedvességet és szagokat pedig nem engedik ki az épületből.
Jó-jó szellőztetünk ablaknyitással... EZ nem megoldás, főleg mondjuk alvás közben, az éjszaka közepén, télen kiengedjük-, nyáron beengedjük a meleget a hagyományos szellőztetéssel. Erre találták ki a hővisszanyerős szellőztető rendszereket. 
A berendezés tartalmaz kettő darab ventilátort és egy hőcserélő elemet, amelyen keresztül az épületből távozó levegő hőenergiáját átadjuk az épületbe bejuttatott levegő számára. Az aktuálisan kapható hővisszanyerős berendezések 90-95%-os hatásfokkal tudnak üzemelni.